|
 Mángorló, 1887
Xántus János Múzeum, Győr
A kimosott és megszárított fehérnemű simítására, "megmángorlására" használt eszközök Magyarországon a 17. századtól terjedtek el. Területünkről a legkorábbi datált példány 1730-ból való. Díszítésük a mértanias, körzővel rajzolt ritkásan vagy sűrűn vésett, ékrovásos mintáktól, a virágokkal, szívvel kevert, majd a tisztán virágos mintás változatig terjed. Technikai kivitelükre a vésés, rovás, a spanyolozás, valamint a mélyített vagy éppen domborfaragás jellemző. A már "túldíszített" példányok kikerülvén a használati funkcióból, szerelmi- ill. jegyajándékként készülhettek. A fény- és árnyékhatást, a plasztikusságot erősítik a mély vésetek az itt közölt 1887-ből datált mángorló felületén. A kései készítés ellenére csak mértanias rozettákat alkalmazott készítője. |
